Introduction - Transthyretin familial amyloid polyneuropathy is a rare autosomal dominant progressive systemic disesase of adults caused by endoneural amyloid deposition due to point mutations of the transthyretin gene. It is the most severe form among hereditary polyneuropathies, being fatal within 10 years if left untreated. The disease is underdiagnosed, the late onset forms (above the age of 50) being probably more widespread than previously thought. Early diagnosis is essential as the early introduction of causal therapy (tafamidis) slows progression and prolongs survival. Patients - We report here three non-related Hungarian cases of transthyretin familial amyloid polyneuropathy with non-Val30Met mutations (His88Arg in two cases, Phe33Leu in one case). They were all characterized by late-onset, progressive, length-dependent, axonal, sensorimotor polyneuropathy and the simultaneous presentation of severe restrictive cardiomyopathy. In all three cases, clinical and electrophysiological signs of myopathy were also present, suggesting the involvement of skeletal muscles as well. In two cases, high resolution ultrasound of the peripheral nerves was also performed, which showed segmental structural alterations (change or loss of fascicular structure) and some increase of echogenicity of the interfascicular epineurium, without substantial enlargement of the nerves. Conclusion - In Hungary, mainly the rare, non-Val30Met mutation forms of transthyretin familial amyloid polyneuropathy are encountered, as in our cases. As opposed to the Val30Met forms, these mutations are characterized by late onset and simultaneous presentation of severe cardiomyopathy. Our report highlights the importance of considering transthyretin familial amyloid polyneuropathy in the differential diagnosis of late-onset, progressive, axonal polyneuropathies of unknown etiology, particularly if associated with cardiac disease.
Bevezetés - A transthyretin familiáris amyloid polyneuropathia ritka, autoszomális domináns módon öröklődő progresszív szisztémás kórkép, amelynek patológiai háttere a transthyretin gén pontmutációja következtében kialakult endoneuralis amyloid depozíció. A felnőttkori öröklődő polyneuropathiák közül a legsúlyosabb, főként a kardiológiai szövődmények miatt kezelés nélkül 10 éven belül halállal végződik. A kórkép aluldiagnosztizált, a késői kezdetű forma (50 év feletti tünetkezdet) a nem endémiás területeken valószínűleg sokkal elterjedtebb, mint korábban gondolták. Korai felismerésük lényeges a korai stádiumban adható oki kezelés (tafamidis) megkezdése miatt, amellyel a progresszió lassítható, a túlélés meghosszabbítható. Betegek - Közleményünkben három magyarországi, rokonságban nem álló, a leggyakoribb Val30Met-mutációtól eltérő mutációval (két esetben His88Arg, egy esetben Phe33Leu) járó transthyretin familiáris amyloid polyneuropathia esetet ismertetünk. Közös jellemzőjük a késői kezdetű progresszív, hosszúságfüggő, axonalis, szenzomotoros polyneuropathia, és a közel egyidejűleg induló súlyos restriktív cardiomyopathia. Mindhárom esetben a vázizom érintettségére utaló myopathia klinikai és elektrofiziológiai jelei is fennálltak. Két esetben a perifériás idegek nagy felbontású ultrahangvizsgálatát is elvégeztük, amely során szegmentális szerkezeti eltérések, illetve az interfascicularis epineurium echogenitásának fokozódása volt látható, az idegek méretének megnövekedése nélkül. Következtetés - Magyarországon a transthyretin familiáris amyloid polyneuropathia ritkább, non-Val30Met-mutációformái fordulnak elő elsősorban, ahogy eseteinknél is. Szemben a Val30Met-formákkal, ezen mutációknál jellemző a kései kezdet és az egyidejűleg induló cardiomyopathia. Közleményünkkel szeretnénk rámutatni arra, hogy idősebb korban induló ismeretlen eredetű, progresszív, axonalis polyneuropathiában - főként szívbetegség társulása esetén - gondolni kell transthyretin familiáris amyloid polyneuropathiára.
Keywords: amyloid; highresolution ultrasound; polyneuropathy; tafamidis; transthyretin.