Background and purpose: The shift work is burdensome for nurses and may lead to health problems. Aims - The purpose of the study was to examine the nursing shift system types and to analyse the effects on nutritional status, subjective state of physical and mental health in case of different shift schedules.
Methods: In the first phase of the research 326 nurses working in changing shifts filled out the Bergen Shift Work Questionnaire after adaptation into Hungarian. 518 nurses participated in our second study in hospitals of the South-Danubian Region, in clinics of University of Pécs and at trainings organized by the Faculty of Health Sciences of the University of Pécs.
Results: Based on the psychometric characteristics of Bergen Shift Work Questionnaire technically it is suitable for the examination of sleeping disorders associated with shift work. Sleeping quality is worse in those working in irregular work shifts compared to those working in regular and flexible work schedules (p<0.001). The irregular work schedule is worse than the regular work schedule according to 76.6% of the nurses. According to 63.8% of the respondents the following regular work schedule is the best: after one 12-hour day shift one 12-hour night shift, followed by two days of rest. The average Body Mass Index (BMI) is 26.16 kg/m2. Since the nurses work in shift work 47.7% of them reported weight gain. Among the psychosomatic symptoms the most frequent is back pain (78.4%) related elevated BMI (p=0.013). The nurses' sense of coherence on average is 61.76 points. In case of full-time employees the sense of coherence is better than those who work in shifts (t=2.933, p=0.004). The nurses working irregular shift work asses their health worst (mean rank: 166.61; p=0.019), and their sense of coherence is lower (p=0.04).
Conclusion: The irregularity of work schedules is stressful for nurses. Due to the health of nurses it would be useful to establish the least exhausting work schedules.
Background and purpose: A váltott műszak megterhelő az ápolóknak, és egészségi problémákhoz vezethet. Cél - Kutatásunk célja volt a különböző ápolói munkarendtípusok feltérképezése, és az ápolók tápláltsági állapotára, szubjektív fizikális és mentális egészségére kifejtett hatásuk elemzése.
Methods: Az első vizsgálatban 326, váltott műszakban dolgozó ápoló töltötte ki a Bergen Shift Work Questionnaire-t, miután adaptáltuk magyar nyelvre. A második felmérés során összesen 518 ápoló töltötte ki a kérdőívet dél-dunántúli kórházakban, a Pécsi Tudományegyetem klinikáin és az Egészségtudományi Kar szervezésében tartott továbbképzések szüneteiben.
Results: A Bergen Váltott Műszak Alvás Kérdőív (BSWSQ-H) megfelel a szükséges pszichometriai előírásoknak, amely lehetővé teszi a diszkrét álmatlanság tüneteinek vizsgálatát különböző műszakokban. A szabálytalan munkarendben dolgozó ápolók alvásminősége rosszabb, mint a szabályos és flexibilis munkarendben dolgozóké (p<0,001). A válaszadók 76,6%-a szerint a szabálytalan munkarend rosszabb, mint a szabályos. Az ápolók 63,8%-a szerint az alábbi szabályos munkarend a legjobb: egy 12 órás nappali műszak után egy 12 órás éjszakai műszak, majd két pihenőnap. Az átlagos testtömegindex 26,16 kg/m2, mely túlsúlyt jelez. A váltott műszak kezdete óta 42,7%-nál súlygyarapodás lépett fel. A pszichoszomatikus panaszok közül a hát- és derékfájás a leggyakoribb (78,4%), mely összefügg a testtömegindex emelkedésével (p=0,013). Az ápolók koherenciaérzete átlagosan 61,76 pont. A nappali munkarendben dolgozók koherenciaérzete jobb, mint a váltott műszakban dolgozóké (p=0,004). A szabálytalan munkarendű ápolók rosszabbnak ítélték az egészségi állapotukat (p=0,019), és koherenciaérzetük is alacsonyabb (p=0,04).
Conclusion: A munkarend szabálytalansága megterhelő az ápolók számára. Az ápolók egészsége miatt célszerű a legkevésbé megterhelő ápolói munkarendeket kialakítani.
Keywords: sense of coherence; shift work; sleep disorders; work schedules.